Az adatbázis táblája
A tábla a logikailag összetartozó adatokat foglalja össze.
A tábla oszlopokból és sorokból áll:
-az oszlopokat mezőknek
-a sorokat rekordoknak nevezünk.
A tábla rekordja
A rekord az adatbázis egy sora. Egy rekordban tároljuk az egymással összefüggő adatokat.
A tábla mezője
A mező az adatbázis egy oszlopa, amelyben az egyedek tulajdonságértékeit tároljuk.
Az elemi adat
Az elemi adatok a tábla celláiban szereplő értékek, amelyek az egyed konkrét tulajdonságai.
Az egyed
Az egyed az, amit le akarunk írni, amelynek az adatait tároljuk és gyűjtjük az adatbázisban. Az egyedet idegen szóval entitásnak nevezzük. Egyednek tekinthetünk például egy személyt.
Az egyed belső tulajdonsága
Egy adatmodellben valamennyi egyedet egyenként véges számú tulajdonsággal írunk le. Ezek a tulajdonságok együttesen alkotják az egyed belső szerkezetét, és az egyed belső tulajdonságainak hívjuk.
Az egyed külső tulajdonsága
Az egyedek kapcsolatainak összességét külső tulajdonságoknak hívjuk.
Az egyed attribútuma
Az attribútum (vagyis tulajdonság) az egyed valamely jellemzője. Az egyed az attribútumok összességével jellemezhető. Egy személy egy jellemzője lehet például a neve.
Az egyedtípus
Az egyedre vonatkozóan megadott tulajdonságok összességét egyedtípusnak nevezzük. Egy személy leírható például a nevével, életkorával, testmagasságával, a szeme és haja színével együttesen.
Az egyed-előfordulás
Az egyedre vonatkozóan megadott konkrét tulajdonságokat egyed-előfordulásnak nevezzük. Egy egyed-előfordulás például Kis Ede, aki 29 éves, 183 cm magas, kék szemű, barna hajú.
A relációs adatbázis felépítése
A relációs adatbázisok általában nem egyetlen relációból, táblából állnak, hanem több tábla alkot egy adatbázist. Azt, hogy egy adatbázist hány táblára bontunk szét, vagy hány táblát fogunk össze egy adatbázisba, már az adatbázis megtervezésekor eldöntjük.
A kapcsolatoknak három típusa van:
1:1 kapcsolat esetén minden egyes egyedhez pontosan egy másik egyed tartozik.
1:N kapcsolat (vagy “egy a sokhoz” kapcsolat) esetén az egyik egyedhez több másik egyedet tudunk társítani, de a másik csoport minden egyes példányához pontosan egyet társítunk
N:M kapcsolat (vagy “sok a sokhoz” kapcsolat) esetén egy egyed példány több másikkal áll relációban, és ez fordítva is igaz.
A kép forrása:
Építsünk könnyen és lassan adatmodellt! Tímár Lajos, 1997, Veszprémi Egyetemés Műszertechnika – Veszprém Kft
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: